Ezen a ponton komoly piaci rést látok. Adott egy ország, ahol az év 10 hónapjában nyirkos az idő és adott benne egy nép, amelyik nem ismeri a papírzsebkendőt. A termék maga létezik a boltokban - gondoltam szólok mielőtt lelkes anyák és nagyanyák tonna szám küldik nekem otthonról. Szóval létezik, még reklámozzák is, csakhogy a reklámban a nő a papírzsebkendőt arra használja, hogy letörölje a kifröcskölt vizet a bútorról.
A legnagyobb jóindulattal sem lehet mondani, hogy itt enyhe az idő. Télen-nyáron átlag 15 fok van, ami miatt ugyan ritkán havazik, de azért a zokni indokolt lenne. Mostanában ráadásul fagy. A múltkor egy lány nyári szandiban és kabátban jelent meg egy bulin. Azt mondta, ehhez a nadrághoz más nem megy. Akkor vegyél fel mást, az ég szerelmére!
De nem ő az egyetlen. Fiúk gyakran flip-flopban, lányok meg forró naciban mászkálnak meztelen lábakkal. Mielőtt ide jöttem volna, azt hittem, hogy azért nem öltöznek fel rendesen, mert megszokták és jobban bírják a hideget, mint mi ott délen. Végülis, gondoltam én, már csecsemőkortól edzik őket a szülők, ha nem esik az eső, mezitláb ülnek a babakocsiban még december közepén is. De nem úgy van ám, fáznak ők, tiszta lúdbőr mindenki és lila kezük, lábuk a hidegtől.
Nem túl meglepő hát, hogy az egész nép egy merő nátha, de orrot nem fúj senki. Kórusban szívják az orrukat akár órákig. Láttam már amúgy jól öltözött nőt, aki az ujjával próbálta visszatuszkolni. Egy másik kezében ugyan volt papírzsebkendő (biztos magyar baby-sittere volt anno), de a technikája elég sajátos volt, kívülről lefele masszírozva az orrát próbálta kinyerni a tartalmat.
A kezdetekkor még naívan azt feltételeztem, hogy csak nincs náluk és lelkesen ajánlottam a papírzsebit utastársaimnak a vonaton. Felváltva néztek rám döbbenten és értetlenül, majd miután látták, hogy jószándékú bolond vagyok, rámmosolyogtak, No thanks, és szipogtak tovább.
Utolsó kommentek